A világ legnagyobb gazdaságai számára szervezett csúcs során Delhiben (amely az elmúlt vasárnap ért véget) bejelentettek egy forradalmi projektet egy szállítmányozási folyosóval kapcsolatban, amely Indiát kötné össze Európával. Az indiai kikötőkből vezetne a Közel-Kelet országaiba, majd Európába. A megállapodást ebben az ügyben az Egyesült Államok, India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Németország, Franciaország és Olaszország képviselői írták alá.
Az IMEC-folyosó (India-Middle East-Europe Economic Corridor) két különálló szegmensből épülne fel. Az első tengeri úton kötné össze India kikötőit az Arab-félsziget kikötőivel (minden bizonnyal az emirátusokbeli Dzsebel Ali kikötőjét Dubaj közelében). A második pedig vasútvonal létrejöttével számol az Arab-félszigeten és Jordánián keresztül Izrael kikötőibe, ahonnan a Földközi-tengeren át elérné Európát. A megállapodás aláírói alapján a cél minden bizonnyal az olaszországi és franciaországi kikötők elérése lenne.
I’m proud to announce that the U.S., India, Saudi Arabia, UAE, France, Germany, Italy and EU finalized a historic agreement for a new India-Middle East-Europe Economic Corridor.
This project is about more than just laying tracks.
This is a game-changing regional investment. pic.twitter.com/JPbwFYcUeQ— President Biden (@POTUS) September 9, 2023
A memorandum úgy fogalmaz, hogy a vasútvonal közvetlenül elérné a kikötőket, és támogatást jelentene a meglévő tengeri és közúti útvonalaknak. Az egyértelmű áruszállítási funkción kívül a vasútvonal mentén az aláírók tervezik, hogy elektromos energetikai és adattovábbító vezetékeket is telepítenének, valamint csővezetéket a hidrogén továbbításához, amelyet megújuló energiából állítanának elő.
Sőt, a Fehér Ház a memorandum aláírásával kapcsolatban bejelentette, hogy az elektromos energia és adatok továbbítására szolgáló kábeleket a tenger fenekén is lefektetnék a teljes útvonal hosszában.
„Ez tényleg hatalmas ügy, amely összeköti a kikötőket két kontinensen, és stabil, gazdag és integrált Közel-Kelet létrejöttéhez vezetne” – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.
Ugyancsak magában a memorandumban az aláírók kifejezésre juttatták reményüket, hogy a folyosó biztosítja a regionális ellátási láncokat, megkönnyíti a kereskedelmi cserét, megnöveli a hozzáférést a nemzetközi kereskedelemhez, csökkenti annak költségét, ezzel növelve egyúttal a hatékonyságát. A projekt természetesen támogatná a gazdasági együttműködést és hozzájárul Ázsia, a Közel-Kelet és Európa régióinak integrálásához. A további részletek a következő 60 napban kerülnek nyilvánosságra.
Amerikai válasz a Selyemútra
A memorandumot a G20 csúcson jelentették be, akkor, amikor Kína vezetője, Hszi Csin-ping nem volt jelen. Ha egy pillantást vetünk a térképre, elegendő lesz, hogy megértsük, hogy az IMEC-folyosó alternatívát jelentene a kínai Egy Övezet és Egy Út kezdeményezés számára, amelyet Új selyemútnak is neveznek. Pekingnek ez a zászlóshajó-projektje azzal számolt, hogy Európába az árukkal Közép-Ázsián és Oroszországon keresztül jut el – alternatívát kínálva a világkereskedelemben domináló tengeri útvonalnak. Az Új Selyemút Kína szövetségesein, vagy vele nagyon erős gazdasági kapcsolatokban álló országokon vezet át.
Most az Egyesült Államok a partnereivel együtt Ázsia és Afrika országai számára alternatívát kínál a gazdasági együttműködésnek Kínával. Természetesen az amerikaiak tagadták, hogy a cél Kína befolyásának csökkentésére irányult volna a régióban. A Közép Országának G20-on jelen lévő miniszterelnöke úgy kommentálta, hogy az Egyesült Államok csak „követők”. Ez azért úgy hangzik, mint ha jó képet vágnának egy rossz játékhoz.
Kínai fájdalmak
Annál is inkább, mert a kínai fuvarozási folyosó az utóbbi időben nehéz perceket él meg. A G20 után az olaszok bejelentették, hogy kiszállnak az Egy Övezet és Egy Út finanszírozásából.
Ezen kívül a kínai projektre annak a módszereként tekintenek, hogy függővé tegyék Pekingtől a benne résztvevő országokat, valamint finanszírozási módszerre, amely ezen országok eladósodásához vezet. Az utóbbi két évtizedben Kína megerősítette pozícióját Afrikában és a fejlődő országokban, alternatívát mutatva a Nyugatnak. Most pedig az Egyesült Államok próbálják magukat alternatívaként bemutatni Kínához képest. Az Afrikai Unió tagjainak a felvétele a G20 tagjai közé előre is minden bizonnyal ilyen lépés. Fontos lépés az afrikai országok fontosságának növekvő kontextusában, mint Európa nyersanyag-beszállítója az orosz termékek ellen kiszabott embargó következtében.
Ezen kívül az Ukrajna elleni háború következtében jelentősen csökkent a volumene az ezen az útvonalon szállított áruknak. Az UTLC Eurasian Ral Alliance, a Kína és Európa közötti vasúti operátor adatai szerint 2023. januárja és júliusa között a Közép Országából Európába 553,4 ezer tonna árut szállítottak, 47,6%-kal kevesebbet éves összehasonlításban. Összehasonlításképpen 2022. ugyanezen időszakában ez 1,067 millió tonna volt. 2021. januárja és júniusa között pedig 1,261 millió tonna.
Sok szó volt a volumen egy részének áttételéről az Új Selyemút déli folyosójára (a Kaszpi-tenger-Kaukázus-Fekete-tengeren át Európába), de ennek a vonalnak az áteresztőképessége nem teszi lehetővé, hogy átvegye az egyébként Małaszewicén (lengyel-fehérorosz határátkelő) át érkező árukat.