Tegnap az Európai Parlament Környezeti Bizottsága elfogadta a beszámolót a teherautók, pótkocsik és autóbuszok uniós CO2-kibocsjátás-szigorításáról.
Megállapították benne, hogy a követelmények szigorítása a szén-dioxid kibocsájtás területén a nehéz járművek (HDV) esetében, valamint az infrastruktúra kiépítése a töltéshez és tankoláshoz kulcsszerepet fog játszani a nehéz járműflotta kibocsájtásának korlátozásában, hogy el lehessen érni a klímasemlegességi célt 2050-ig” – olvassuk az Európai Parlament tegnapi közleményében.
Szigorúbb célok 2035-re
A képviselők szigorú célokat akarnak a CO2-kibocsájtás csökkentésében a közepes és nehéz tehergépjárművek számára, így a speciális járművek számára is (mint amilyenek a szemétszállítók, a billencsek vagy a betonkeverők), valamint az autóbuszok számára. Ezek a célok a következőképpen lettek meghatározva:
– 45 % 2030. és 2034. között,
– 70 % 2035. és 2039. között (szemben a Bizottság által javasolt 65%-kal)
– 90 % 2040-től.
Más javasolt eszközök kiterjednek az évenkénti „nullemissziós tehergépjárművek fórumának” megszervezésére, hogy hatékony és megtérülő infrastruktúrán lehessen dolgozni a töltéshez és tankoláshoz. 2026. végéig a Bizottságnak fel kell mérnie a lehetőségét a teljes életciklus alatti CO2-kibocsájtás riportolására az új tehergépjárművek esetében.
Az átállás a kibocsájtásmentes teherautókra és autóbuszokra nem csak a klímacéljaink eléréséhez kulcsfontosságú, de egyen kulcstényező, amely kihatással van a tiszta levegőre a városainkban. Biztosítjuk a helyzet átláthatóságát az egyik legfőbb gyártó szektor számára Európában, valamint világos ösztönzőt adunk a beruházáshoz villamosításba és hidrogénbe. Támaszkodunk a bizottság kérvényére, de komolyabb ambícióink vannak. Szeretnénk kiterjeszteni az előírások hatályát a kis- és közepes tehergépjárművekre és a különleges járművekre is – olyan szektorokra, amelyek különösen fontosak a levegő minősége szempontjából a városokban, és több célt és viszonyítási szintet is igazítanánk, hogy utolérjük a valóságot az átalakulás mértékében hamarabb, mint vártuk” – kommentálja Bas Eickhout, az európai parlament néderlandi rapportőre.
A beszámolót ezután el kell fogadnia az Európai Parlament képviselőinek a második plenáris ülésen novemberben.
“A célok elszakadtak a valóságtól”
A jóváhagyott normák ügyében felszólalt tegnap a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU).
Raluca Martin, az IRU eu-s tanácsadási igazgatója szerint „irreális célok megjelölése a valóságban Európa esélyeit csökkenti a Zöld Rend megvalósítására”.
Az IRU azt sérelmezi, hogy az ENVI döntést hozott a szén-dioxid kibocsájtás korrekciós tényezőjének változásáról is, korlátozva az operátorok lehetőségét a „környezetbarát járművek” területén az akkumulátoros-elektromos, hidrogénes üzemanyagcellák és hidrogénes belső égésű motorok esetében. Az ENVI ugyanis kizárta a folyékony- és gáz halmazállapotú megújuló és szintetikus üzemanyagokat, dacára a bennük rejlő potenciálnak a hasonló eredmények eléréséhez a „forrástól a kerékig” megközelítésre támaszkodva (amikoris az elektromos energia termelésével járó kibocsájtást, valamint a környezeti hatásokat is figyelembe veszi a jármű gyártásakor és selejtezésekor).
Az Európai Autógyártók Szervezete (ACEA) is aggodalmának adott hangot, hogy a célok ambiciózusak lehetnek papíron, de a valóságban esetleg teljesíthetetlenek.
A szervezet újból felszólított arra, hogy a CO2-kibocsájtással kapcsolatosan megfelelő szabályozást fogadjanak el a tehergépjárművek és autóbuszok számára.
Az ACEA megelégedéssel fogadja a szakma egyes aggodalmaira a megoldást, de sérelmezi a „kisebb teherautók” (5 tonna alatt) bevonását a rendelet hatálya alá, dacára, hogy a CO2-kibocsájtási adatok nincsenek meghatározva az Európai Bizottság eszközében a járművek energiafelhasználásának kiszámításához (VECTO).
Ez a szükségtelen visszaélés kivédhetetlenül aláássa a rendelet hatékonyságát, mivel ezek a járművek mindössze a nehéz fuvarozás kibocsájtásának töredékéért felelnek. Ezen kívül az ENVI álláspontja nem vezet be korábbi alapszintet az új járműszegmensek számára, ami azt jelenti, hogy a javasolt csökkentési cél 2030-ig a 2025-ös alapszinttel való összehasonlításban – ami csak 2027-ben jön el – messze irreális” – kommentálja a szervezet.