Az október 9, hétfői határozatot megelőzően a Bizottság a 2024. április 25-i hatályvesztésre való tekintettel 2022 augusztusában felülvizsgálati eljárást indított azzal a céllal, hogy bizonyítékokat gyűjtsön arról, miként működött a CBER 2020 óta. A CBER bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a hajózási társaságok számára, hogy közös teherszállítási szolgáltatások nyújtása céljából együttműködési megállapodásokat kössenek, melyeket „konzorciumoknak” is neveznek.
„A hajózási szolgáltatások nélkülözhetetlenek az európai és a világkereskedelem szempontjából. E kulcsfontosságú ágazat jelentős strukturális változásokra került sor, például fuvarozók egyesültek, globális szövetségek jöttek létre, vertikális integráció valósult meg, és mindez új piaci feltételekhez vezetett, ami a koronavírus-világjárvány idején vált nyilvánvalóvá,” nyilatkozta Didier Reynders versenypolitikáért felelős biztos. „Értékelésünk kimutatta, hogy a hajózási társaságokra vonatkozó külön csoportmentesség már nem felel meg ezeknek az új piaci feltételeknek. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem hosszabbítjuk meg a jelenlegi keretet, így az 2024. április 25-én hatályát veszti.”
Az értékelés megállapításai
2022 augusztusában a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, amelyben visszajelzést kért az érdekelt felektől a CBER teljesítményéről. Ugyanezen a napon célzott kérdőíveket is küldött a tengeri vonalhajózási ellátási láncban résztvevő legfontosabb érdekelt feleknek (azaz a fuvarozóknak, a szállítóknak és a szállítmányozóknak, valamint a kikötő- és terminálüzemeltetőknek). E kérdőívek azt vizsgálták, hogy a vonalhajózási társaságok közötti konzorciumok és a CBER milyen hatást gyakoroltak az érdekelt felek tevékenységeire.
Értékelését megelőzően a Bizottság az ágazati nyomonkövetési tevékenységeinek részeként rendszeres eszmecserét folytatott a piaci szereplőkkel, valamint az európai országok, az Egyesült Államok és más országok verseny- és szabályozó hatóságaival a hajózási ágazat előtt álló kihívásokról. Emellett i. kérdőíveket küldött a fuvarozóknak, hogy feltárja, milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a tevékenységeikre és a tengeri ellátási láncra; valamint ii. független tényfeltáró vizsgálatra adott megbízást.
A Bizottság a hétfőn közzétette az értékelés megállapításait összefoglaló szolgálati munkadokumentumot. Összességében az érdekelt felektől gyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a 2020–2023-as időszakban a CBER hatékonysága és eredményessége alacsony vagy korlátozott volt.
Mivel kevés, korlátozott profillal rendelkező konzorcium tartozik a hatálya alá, a CBER nem eredményez jelentős megtakarítást a fuvarozók számára a megfelelési költségek terén, és másodlagos szerepet játszik a fuvarozók együttműködésre irányuló döntésében. Ezenkívül az értékelési időszakban a CBER már nem tette lehetővé a kisebb fuvarozók számára, hogy együttműködjenek egymással, és a nagyobb fuvarozókkal versenyezve alternatív szolgáltatásokat kínáljanak.
A kapott visszajelzések alapján a Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a CBER-t, így az 2024. április 25-én hatályát veszti. A CBER hatályvesztése nem jelenti azt, hogy a hajózási társaságok közötti együttműködés az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenessé válik. Ehelyett a jövőben az EU-ba irányuló vagy onnan kiinduló szolgáltatásokat nyújtó fuvarozóknak a horizontális csoportmentességi rendeletben és a szakosítási csoportmentességi rendeletben foglalt átfogó iránymutatás alapján kell értékelniük, hogy együttműködési megállapodásaik összeegyeztethetők-e az uniós antitrösztszabályokkal.
A vonalhajózási szolgáltatások nem ömlesztett rakomány rendszeres, menetrend szerinti, adott útvonalon (túlnyomórészt konténerekben) történő tengeri teherszállítását fedik. Jelentős mértékű beruházást igényelnek, ezért ezeket a szolgáltatásokat rendszeresen konzorciumok keretében együttműködő több hajózási társaság biztosítja. A konzorciumok méretgazdaságosságot és a hajók jobb kihasználását eredményezhetik. A hatékonyságjavulásból származó előnyökből méltányosan részesülhetnek a hajózási szolgáltatásokat igénybe vevők, mivel javul a kikötők kihasználtsága és a szolgáltatások minősége.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. cikkének (1) bekezdése tiltja a vállalkozások közötti, versenyt korlátozó megállapodásokat. Az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése szerint azonban az ilyen megállapodások az egységes piaccal összeegyeztethetőnek nyilváníthatók, feltéve, hogy hozzájárulnak az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszik a fogyasztók méltányos részesedését a belőlük eredő előnyből anélkül, hogy megszüntetnék a versenyt.
A 246/2009/EK tanácsi rendelet úgy rendelkezik, hogy az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság öt évre mentesítheti a konzorciumokat az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, és lehetőség van a mentesség meghosszabbítására. Ennek megfelelően a Bizottság 2009-ben elfogadta a CBER-t (906/2009/EK bizottsági rendelet), amely meghatározza a mentesség különös feltételeit. Ezek a feltételek különösen annak biztosítását célozzák, hogy a fogyasztók méltányosan részesedhessenek az ebből eredő előnyökből.
A Bizottság 2014-ben és 2020-ban meghosszabbította a CBER érvényességét. A 2020-ban elfogadott meghosszabbítást lényegében az indokolta, hogy 2014 és 2019 között nem romlottak a verseny paraméterei (főként a fuvardíjak, a szolgáltatások rendelkezésre állása és megbízhatósága). E meghosszabbítás azonban csak négy évre szólt annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni a piaci körülmények esetleges változásait.