A javasolt felülvizsgálat fő célja a közúti közlekedésbiztonság megerősítése, valamint az EU azon célkitűzésének megvalósítása, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenjen a közúti balesetekben elhunytak és súlyosan sérültek száma.
A nyílt levél mögött álló szervezetek azzal érvelnek, hogy a hivatásos furgonvezetők kötelező képzésének bevezetése alapvető fontosságú e cél eléréséhez.
A kisteherautók jelentős szerepet játszanak az Európai Unión belüli közúti balesetekben, használatuk egyre növekszik. A 2018-as megdöbbentő statisztikákból kiderül, hogy az összes közúti haláleset 11%-a, ami 2630 emberéletnek felel meg, furgonok részvételével bekövetkezett balesetekből származik. Ami különösen aggasztó, hogy ezeknek a halálos áldozatoknak 39%-a gyalogos, kerékpáros és motorkerékpáros volt.
A furgonok használatának növekedése több tényezőnek tulajdonítható, többek között a megnövekedett keresletnek, a nappali városi műveleteknek, az éjszakai kiszállításoknak és a virágzó e-kereskedelmi ágazatnak. Sajnos a piaci igények kielégítésére irányuló nyomás, az éles verseny a szállítási ágazatban és a szigorú szabályozás viszonylagos hiánya a furgonvezetők rossz munkakörülményeihez vezetett, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent.
A nyílt levélben felvetett kritikus kérdés a 3,5 tonnánál kisebb tömegű kisteherautók és a nehéz tehergépjárművek (HGV-k) szabályozása közötti eltérés. A nehéz tehergépjárművek üzemeltetőinek és vezetőinek szakmai alkalmassági bizonyítványt (GKI) kell szerezniük, amelyet rendszeresen frissíteni kell, biztosítva a magas szintű biztonsági előírásokat. A furgonforgalom túlnyomó többsége azonban, amely a nemzeti határokon belül zajlik, kevésbé szigorú szabályozás alá esik. Csak a 2,5 tonnát meghaladó és az EU határain átnyúlóan közlekedő kistehergépjárművekre vonatkoznak majd 2026-tól a vezetési és pihenőidőre vonatkozó uniós szabályok.
A közúti biztonság fokozása érdekében a szervezetek a hivatásos furgonvezetők átfogó képzését szorgalmazzák, amely különböző szempontokra terjed ki, például
- a biztonságos be- és kirakodásra,
- a rakomány rögzítésére,
- a tolatásra,
- a fáradtság megelőzésére,
- az úttervezésre
- és a közlekedési szabályok szigorú betartására, beleértve a biztonsági öv használatát és a figyelemelterelés elkerülését.
Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) közelmúltbeli, a furgonok biztonságáról szóló jelentésében idézett kutatás kimutatta, hogy a furgonokat munkára használó járművezetők körében magasabb a biztonsági öv be nem kapcsolásának és a mobiltelefonok használatának aránya.
A nyílt levél arra kéri az európai parlamenti képviselőket, hogy az autóbusz- és tehergépkocsi-vezetőkre vonatkozó jelenlegi követelményeket – beleértve a szakmai vezetői képzés (szakmai alkalmassági bizonyítványok) szükségességét – terjesszék ki a furgonvezetők új kategóriájának létrehozására. Ez azokra a kisteherautó-vezetőkre is kiterjedne, akiket esetleg tévesen önálló vállalkozóként vagy tulajdonosként sorolnak be. Ez a javaslat az Európai Parlament azon tervének részeként valósulhatna meg, amely egy B+ kategóriát hozna létre, amely a hivatásos célokra használt N1 kategóriájú járművek számára külön CPC-típusú képzési követelményeket írna elő.
A nyílt levél mögött álló szervezetek nem értenek egyet az Európai Bizottság azon javaslatával sem, hogy a „B” kategóriájú járművek megengedett tömegét 3,5 tonnáról 4,25 tonnára emeljék. A belgiumi VIAS Intézet nemrégiben készült jelentését idézve azzal érvelnek, hogy a nagyobb és nagyobb teljesítményű járművek egyre inkább befolyásolják a közúti biztonságot, különösen a gyalogosok és a kerékpárosok számára.