TransInfo

Fotó: police.hu

30%-kal emelkednek a közlekedési bírságok Magyarországon szeptembertől. Ki áll így kamionsofőrnek?!

30%-kal emelkednek a közlekedési bírságok Magyarországon szeptembertől, hála a kormány hétfőn közzétett rendeletének. Vonatkozik ez a sebességhatár túllépésétől kezdve a vezetési idő megsértésén át a túlsúlyig gyakorlatilag mindenre, ami a "a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések" körébe tartozik. A hatalmas bírságok még tovább mélyítik a sofőrhiányt Magyarországon, kommentálta a változásokat az MKFE.

A cikk olvasási ideje 4 perc

Augusztus 14-én, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány legfrissebb rendelete, amely a közlekedési közigazgatási bírságokkal összefüggő kormányrendeletek módosítását teszi közzé. Ezen változások pedig egyszerűen a közlekedési szabálysértésekért kiróható bírságok nagyságát változtatják meg: 30%-kal magasabbra.

Az emelés gyakorlatilag minden szabálysértésre vonatkozik. Néhány példa az új díjtételekre:

  • a gyorshajtásért kiróható legkisebb bírság szeptember 1-től 39 000 forint lesz, a legnagyobb 390 ezer forint,
  • aki áthajt a piroson, az 65 ezer forint bírságra számíthat,
  • túlsúlyért 65-650 ezer forintig terjedő bírságot lehet majd kiszabni,
  • aki a leállósávban halad, azt 130 ezer forintra büntethetik meg,
  • egy behajtani tilos megszegése 39 ezer forintot ér, a forgalommal szembe menni pedig 65 ezer forintot.

A fuvarozással kapcsolatos bírságok között szemezgetve ezt találtuk:

  • engedély nélküli fuvarozás: 780 ezer forint, de ha nemzetközi engedély kellett volna, akkor már több mint 1 millió forint a bírság a szállító, azaz a cég számára,
  • GKI kártya hiánya esetén 130 ezer forintot kell a gépkocsi-vezetőnek fizetni,
  • azt, aki személy- vagy áruszállítást végez jogosítvány nélkül, azt 780 ezer forintra lehet megbüntetni,
  • ha a fuvarlevél hiányzik az 39 ezer forintba fáj,
  • ha a külföldi járművezető nem tudja bemutatni a kiküldetés ellenőrzéséhez szükséges információkat a közúti ellenőrzés során, akkor 260 ezer forint bíráságra számíthat,
  • a 4 nap „cooling off” időszakon belül végzett kabotázst 390 ezer forintra lehet megbüntetni,
  • a vezetési idő túllépése 13-390 ezer forint között mozog attól függően, hogy melyik vezetési időt (napi, heti, meghosszabbított napi, összeadódott heti, stb) lépi túl a sofőr, és hogy mennyivel többet vezetett.

A tachográffal, tachográf kártyával kapcsolatos bírságok így alakulnak:

  • ha nincs tachográf, az több mint 1 millió forintba fáj,
  • ha a járművezető több tachográf kártyát használ, akkor 520 ezer forint bírságra számíthat,
  • ha valaki hamis tachográf kártyát használ, akkor 780 ezer forintra büntethetik meg,
  • a járművezetői kártya nélküli vezetés pedig több mint egymillió forintra (1 040 000 forint) büntetendő,
  • a tachográf „nem megfelelő használata” miatt a járművezetőt és a céget is 520 ezer forintra büntethetik meg,
  • de ha olyan, csalásra alkalmas berendezést vagy eszközt használ a járművezető, amely képes a menetíró készülék által rögzített információk módosítására, akkor már 1 millió forint a bírság, amit a járművezetőnek és a cégnek kell kifizetni.

A magas bírságok tovább növelik a sofőrhiányt, figyelmeztet az MKFE

A 30% százalékkal megemelt bírságok még tovább fogják mélyíteni a sofőrhiányt a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének véleménye szerint.

Az MKFE a múlt héten véleményezte az akkor még tervezeti fázisban lévő módosításokat, és azt javasolta Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkárnak, hogy ne a bírságok összegét emeljék, hanem több és hatékonyabb ellenőrzést vezessenek be – kivált a külföldiekre nézve.

„Általános vélekedés a szakmában (…), hogy a kevésbé súlyos szabálysértéseket szankcionáló magas bírságok komolyan közrejátszanak a szakmát jellemző kritikus munkaerőhiány kialakulásában, a fiatal munkavállalók elriasztásában. A magas bírságok tehát összességében versenyhátrányt jelentenek a magyar autóbuszos és áruszállító vállalkozások számára, s ez befolyásolja a kormány logisztikai ágazatra vonatkozó 10%-os GDP termelő képességi célkitűzésének megvalósulását is” – olvasható az MKFE levelében.

Az MKFE, többek között, inkább azt javasolta a kormánynak, hogy az ellenőrzések koncentráljanak inkább a külföldi fuvarozókra , mint például a külföldiek engedélyhasználatára vagy a BiReg regisztrációra, a harmadik országbeli fuvarozók szankcionálása az intelligens tachográfok használatának hiánya miatt (augusztus 24, azaz az új előírások hatályba lépése után).

Címke