Annak biztosítása érdekében, hogy az EU rendelkezzen a megfelelő eszközökkel az emberek politikai célú eszközzé tétele elleni küzdelemhez, az Európai Bizottság új jogi keretet javasol, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy célzott intézkedéseket fogadjon el bármely közlekedési mód (szárazföldi, légi, szállítási) fuvarozói ellen, amelyek részt vesznek vagy elősegítik az Európai Unióba irányuló embercsempészetet – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Az intézkedések magukban foglalhatják az uniós piacon végzett műveletek korlátozását, az engedélyek felfüggesztését, az EU-n belüli üzemanyag-utántöltési vagy karbantartási jogok felfüggesztését, valamint az EU-n belüli tranzit vagy átrepülés tilalmát.
A tervezett intézkedések arányosak lennének, és eseti alapon határoznák meg.
Mely fuvarozókra vonatkozik ez a rendeletjavaslat?
A bizottság indoklása szerint azok a fuvarozási társaságok lesznek a célkeresztben, amelyek:
- közlekedési eszközöket használnak migránscsempészés vagy emberkereskedelem elkövetésére; vagy
- migránscsempészéssel vagy emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet céljának és általános bűnözői tevékenységének vagy az ilyen bűncselekmények elkövetésére irányuló szándékának ismeretében aktívan részt vesznek a szervezet bűncselekményeiben; vagy
- megszervezik, irányítják, támogatják, előmozdítják a bűnszervezet részvételével zajló migránscsempészés vagy emberkereskedelem elkövetését, illetve felbujtanak erre, vagy ezzel kapcsolatban tanácsadást nyújtanak.
Milyen intézkedéseket hozhat a Bizottság a fuvarozókkal szemben?
A fuvarozókkal szemben hozott megelőző és védintézkedések a következőket foglalhatják magukban:
- az uniós piacon folytatott árufuvarozási és személyszállítási műveletek korlátozása vagy bővítésének megakadályozása;
- az EU-ból induló, az EU-ba irányuló vagy az EU-n belül végzett árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások nyújtásához való jog felfüggesztése;
- az EU területe feletti átrepülés jogának felfüggesztése;
- az EU területén végzett üzemanyag-feltöltés vagy karbantartás jogának felfüggesztése;
- az uniós kikötőkben való megállás és az uniós kikötőkbe való belépés jogának felfüggesztése;
- az EU területén történő áthaladás jogának felfüggesztése;
- az Unión belüli működést, illetve a nemzetközi személyszállítást lehetővé tevő, az uniós jog alapján kiadott engedélyek felfüggesztése.
Az intézkedések kiterjedhetnek bármilyen szállítási módra (szárazföldi, légi, belvízi és tengeri), amelyet az Európai Unióba irányuló embercsempészésben vagy emberkereskedelemben, illetve annak elősegítésére használtak.
Az intézkedéseknek emellett szükségesnek és az egyes esetek sajátos körülményeihez mérten arányosnak kell lenniük.
Mi történik a fehérorosz határon?
2020 októbere óta az EU kiterjesztette a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseit, mivel az EU nem ismeri el az országban zajló elnökválasztást sem szabadnak, sem tisztességesnek.
A meglévő korlátozó intézkedéseket 2021 júniusában tovább fokozták a Ryanair egyik járatának kényszerleszállását, valamint Roman Protasevich újságíró és partnere, Sofia Sapega őrizetbe vételét követően. Megtiltották az EU légterének átrepülését és az EU repülőtereire való belépést a fehérorosz légitársaságoknak, és célzott gazdasági szankciókat vezettek be.
Július 7-én Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azzal fenyegetőzött, hogy „elárasztja” az EU-t embercsempészekkel, kábítószercsempészekkel és fegyveres migránsokkal.
Később a fehérorosz hatóságok és az állami irányítású turisztikai vállalkozások néhány Közel-Keleten működő légitársasággal együtt elkezdték népszerűsíteni a fehéroroszországi utazásokat, növelték a Közel-Keletről induló összeköttetések számát, és fehérorosz vízumot adtak azoknak az utazóknak „vadászati célból”. Vagy, ahogyan az EU bizottsága fogalmazott, „bizonyos fuvarozók – tudatosan vagy tudatlanul – elősegítették vagy hozzájárultak a fehéroroszországi EU-határra irányuló csempészethez”.
A Fehéroroszországba érkezők azonban nem vadászni akartak Oroszországban, hanem az EU-ba akartak jutni, és a The New York Times beszámolója szerint útmutatást kaptak a határátlépés módjáról és helyéről.
Lengyelország, Litvánia és Lettország hibrid háborúnak minősítette a válságot.
A három kormány szükségállapotot hirdetett, és bejelentette azon döntését, hogy falakat építenek a fehéroroszországi határaikra.
A válság továbbra is tart – ahogyan azt a lengyel határőrség vasárnapelmondta a Reutersnek, a fehérorosz erők még mindig szállítanak migránsokat a határra.