– Az irányítása alatt a WSZL folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években, nemzetközi fuvarozási szegmensénél viszont ennek az ellenkezőjét láthattuk. Ezzel a kinevezéssel koloncot kapott a nyakába vagy lehetőséget új utakra?
– Lehetőséget, sőt, sok új lehetőséget a két magyarországi operációjú vállalat szorosabb együttműködéséből fakadó szinergiák kihasználása révén. A Waberer’s International Magyarország egyik legnagyobb múltú fuvarozó vállalata. Sokan tudják, hogy a cég a Hungarocamion utódja, több mint 55 éves múltra tekint vissza. Azt gondolom, hogyha az elmúlt éveket kell értékelni, akkor a legnagyobb kihívást a nemzetközi fuvarozási szegmensünkben az jelentette, hogy míg korábban egy nagy hatékonysággal működő flotta a hatékonyságból eredő árelőnyét nagyon sikeresen használta ki a a piacon, ez az árelőny a egyes kelet-európai, alacsonyabb önköltséggel fuvarozó vállalatok az előretörésével jelentősen romlott, majd eltűnt – ezáltal korlátozva ezen üzletágunk sikeres fejlődését.
Ezért a vállalat az elmúlt években az útkeresés időszakát járta: azt próbáltuk megtalálni, hogy mitől tud újra sikeres lenni a nemzetközi fuvarozási szegmensünk. Ma úgy látjuk, hogy megtaláltuk eztaz utat, amin tovább szeretnénk haladni: ez egyrészt a tavaly bejelentett tradelane koncepció, ami Európa szűkebb, hatékonyabb kiszolgálására összpontosít, másrészt szolgáltatásaink minőségének és komplexitásának az emelése. A két változtatás jobb kihasználtságot és magasabb árazási lehetőséget jelentett a flottának ezáltal javítva annak eredményes müködtetését.
Jelenleg pedig azt keressük, hogy hogyan tudunk megbízóink ellátási láncába minél jobban és minél nagyobb értéket teremtve bekapcsolódni – és ez az út már szorosan kapcsolódik a logisztikai szolgáltatásainkoz.
Hogy jobban ki tudjuk szolgálni megbízóink igényeit, az elmúlt hónapokban jelentősen fejlesztettük a flottát hűtőfuvarozás, gumiszállítások és ADR áruk tekintetében is – hiszen az automotive üzletágak esetében jelentős kereslet mutatkozik az akkumulátor gyártáshoz kapcsolodó szállításokra is. Olyan többlet szolgáltatásokat próbálunk a megbízóink számára nyújtani, ami magasabb hozáadott értékkel jár a piaci standardok-hoz képest és ezáltal a vevőink is jelentős versenyelönyhöz juthatnak a Waberer’s kapcsolat révén.
És ez egy nagyon izgalmas feladat, és azt gondolom, hogy sokkal közelebb áll a supply chain koncepcióhoz, mint egy általános fuvarozó vállalati koncepció.
– Konkrétan milyen tervei vannak a Waberer’s üzletpolitikájával kapcsolatban a közeli és a távolabbi jövőre?
– Az igazgatóváltás a vállalat élén egy tervezett folyamat volt, a csoport stratégiájának a része, Ezzel összefüggésben szeretném kifejteni, hogy a szervezeti változás mégsem egy klasszikus személycsere folyamat volt, hanem feladatátcsoportosítás a háromtagú managementen belül, ahol a korábbi vezérigazgató Erdélyi Barna és CFO Tóth Szabolccsal közösen úgy alakítottuk át a közöttünk lévő munkamegosztást, hogy az alárendelhető legyen annak a célnak, hogy Waberer’s a régió megkerülhetetlen fuvarozó és logisztikai szolgáltatója legyen.
A fenti stratégiánk alapján a Waberer’s tevékenysége és mérete a jelenleg hangsúlyos “commodity” típusú szolgáltatások mellett inkább a magasabb hozzáadott értékkel bíró fuvarozási és szállítási tevékenységekkel, illetve logisztikai szolgáltatásaink fejlesztésével fog tovább növekedni. Természetesen azt várjuk ahogy említettem korábban, hogy ez tovább tudja javítani a vállalat eredményességét is.
– A logisztikai szolgáltatások terén a raktározás technológiát érti?
– Igen, a raktározást és a disztribúciós szolgáltatásokat, illetve az inhouse logisztikai szolgáltatásokat. De mindehhez kapcsolódik a fuvarozási szolgáltatás is. A híd szerepét szeretnénk betölteni a nyugat-európai és a kelet-európai gazdaság között a fuvarozási szolgáltatásainkkal, de úgy, hogy tevékenységünk logisztikai szolgáltatásaink révén jobban beágyazódik megbízóink supply chain folyamataiba.
– Ez azt is jelenti, hogy más országokban raktárvásárlásba, -bérlésbe terveznek beruházni?
– Igen ez jelentheti azt. Most elsősorban Magyarországon, illetve Szlovákiában vannak raktározási területeink, de az egyik fő tulajdonosunk, az Indotek, ingatlanberuházó vállalatként támogat minket abban, hogy a régióban erősítsük a raktározási jelenlétünket.
-A balkáni terjeszkedés lehetőségét Erdélyi Barna már a Bloombergnek adott augusztusi interjújában is felvetette, de részleteket nem mondott róla. Mit értenek Balkán alatt és milyen típusú terjeszkedést terveznek?
-A balkáni terjeszkedés kapcsán Szerbia kiemelten fontos számunkra. Az Indoteknek Szerbiában jelentős befektetései vannak logisztikai ingatlanok tekintetében is, és így komoly lehetőség adódik arra, hogy ebben a régióban professzionális logisztikai szolgáltatóként megjelenjen a Waberer’s. Szerbiában, jelenlegi meglátásaink szerint, nem alakult ki az a logisztikai piac, ami már Magyarországon megfigyelhető, így itt és most látunk lehetőséget az expanzióra.
Jó lehetőség továbbá, hogy néhény jelenlegi megbízóinkkal már most tárgyalunk ezen országokra vonatkozóan zöldmezős beruházásokról, illetve több, a szerb piacon már jelenlévő kisebb szolgáltatókkal is kapcsolatba léptünk – esetleges akvizíciós lehetőségeket keresve.
Szerbia érdekes lehet munkaerő szempontjából is. A szerb munkaerő a munkához való hozzáállás és a képzettség tekintetében nagyon közel áll a magyarhoz. Ahhoz, hogy a vállalat tudjon növekedni, és a munkaerő-ellátottságát tudja biztosítani, Szerbia és a szerbiai jelenlétünk jó támaszpont lehet.
– Ha már a terjeszkedésről van szó: Nagy-Britannia a Waberer’s nemzetközi portfoliójának majdnem 30 százalékát tette ki az elmúlt években. Változott-e ez a Brexit után? Mik a tervek a brit piaccal most?
– Egészséges portfoliót szeretnénk fenntartani a nemzetközi fuvarozási szegmensben, és ebben nagyon fontos tényező a brit piac. A Waberer’s sikeresen tudott a Brexit kihívásaival szembenézni, meg tudtuk tartani a portfoliónkon belül ezt a 30 százalékos részarányt.
Nagyon csábító a brit piac és az ott lévő növekedési lehetőségek, hiszen jelentős kapacitás alakult ki. Rengeteg megbízónkkal tárgyalunk esetleges belföldi szolgáltatások tekintetében, de mégis azt gondolom, hogy elsősorban fenn fogjuk tartani a portfoliónk jelenlegi felosztását, amiben a brit mellett fontos piacunk a német, az olasz és a spanyol. Ezek arányán nem kívánunk változtatni.
– A legutolsó pénzügyi jelentésben azt írják, hogy “optimális létszámú sofőr állományt próbálnak létrehozni”, amihez várhatóan ismét növelni kell a határainkon túlról érkező sofőrök számát. Mit jelent ez?
– Nagyon sokat hallunk az utóbbi hónapokban a brit és az európai sofőrhiányról, de ez a hiány Magyarországot is érinti. Jelen pillanatban Magyarországon 12-14 ezer fő gépkocsivezetőre lenne szükség a piacon. Nem csak a Waberer’s, hanem a többi magyarországi székhelyű fuvarozó vállalat is küzd ezzel a problémával.
Bár a Waberer’s megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkentse a hiányt – saját autósiskolát indítottunk, saját képzést és saját vizsgapályát hoztunk létre a telephelyünkön -, de úgy látszik, hogy nem tudunk kellő mennyiségű járművezetőt biztosítani a terveinkhez. Ezért döntően szerbiai,ukrajnai és romániai gépkocsivezetőkkel pótoljuk a kiesett létszámot.
Hogy ennek a mértéke mekkora lesz, az attól függ, hogy mennyire tudunk sikeresek lenni a magyar gépkocsivezetők foglalkoztatásában. De mivel ez egy magyar vállalat, ezért döntően magyar gépkocsivezetőkkel számolunk.
– A Waberer’s gépkocsivezető-állománya az elmúlt két év során több mint 2000 fővel csökkent. Ők már nincsenek a piacon? Miért van szükség ukrán sofőrökre?
– A Waberer International alkalmazottainak a létszáma valóban csökkent az elmúlt években, de a WSZL csoportban dolgozó gépkocsi-vezetőké növekedett- éppen a logisztikai szolgáltatásoknak köszönhetően.
A fentiek ellenére a cég állományában a korábbi években is dolgoztak külföldi sofőrök: az állomány 30-35 százaléka nem magyar gépkocsivezető volt már korábban sem. Amikor a vállalat korábban a flotta leállítás mellett döntött, akkor a magyar gépjárművezetőit nem küldte el. A jelenlegi létszámunk a korábbi magyar létszámnak megfelelő, de a pandémia helyzet okozta sokk miatt úgy kellett döntenünk, hogy külföldi kollégáinkat nem tudjuk tovább alkalmazni egyszerűen azért, mert ők nem tudtak a határok között közlekedni.
A mostani visszahívás nekik is szól.