Sok cég, sajnos, a bérlapokon feltűnteti a minimálbér összegét, ami valóban elég is, mivel a vonatkozó, hatályos jogszabályok alapján nem kell a sofőrnek a bérminimumot megfizetni. De ezen felül csak a napidíjak vannak feltűntetve és az üzemanyag megtakarítás mértéke. Sajnos az éjszakai munkavégzésre a bérpótlék és a külföldi minimálbérek összege, tagországonként lebontva már nem szerepel, vagy rosszabb azért mert nincs is elszámolva.

Napidíj-számítás

A napidíj számítással is hadilábon állnak a cégek! Vegyünk egy példát, a sofőr hétfőn 22 órakor kilép Magyarország területéről és csak szerda reggel 6 órakor lép be újra Magyarországra. Ekkor a cégek szépen 3 napra járó, adható napidíjat számol el, hibásan. Általában a cégek már a munkavállalónak odaadják a 60 € napidíjat, mivel eddig az összegig adómentes. De miért is hibás ezen számítás?

A napidíjat úgy kell számolni, hogy a kilépéstől számolva minden 24 órás ciklusra, -nem naptári napra- ,ahol a kintlét ideje eléri vagy meghaladja a 8 órát, adható napidíj. Valamint a tört időkre is adható, de csak azokra a napokra, ahol a tört idők összege eléri a 8 órát. Ha a fenti példánál maradunk akkor nem 3 napra, hanem csak 2 napra számolható el a 60 €-s napidíj.

Ezen kívül, amit a bérszámfejtők nem vesznek és sajnos a bérszámfejtő programok is küzdenek ezen anomáliával, hogy a sofőr munkanapja, vagy munkahete átnyúlik egyik napról, vagy egyik hétről a másikra. A sofőrök heti pihenőideje nem a hétvégéhez kötött, az bármelyik napon megtartható, és nem vonatkoznak olyan előírások ezen a területen, mint a „sima” munkavállalókra. Ezen kívül a bérszámfejtő programok, ha csak nem erre a szektorra vannak  szabva, nehezen kezelik, hogy a sofőrnek a napi munka megkezdése és befejezése között szabályosan eltelhet 13-15 óra is. Anélkül, hogy bérpótlékot kellene elszámolni.

A következő buktató egy bérszámfejtőnek ezen a területen a külföldi minimálbérek elszámolása. Nem elég, hogy tagországonként ezen órabérek eltérnek, még abban is különböznek, hogy ezek teljesen elszámolhatók a napidíjból, vagy bonyolult számításokkal csak egy részük. Erre megmutatom a német és az osztrák mintát!

Német minimálbér elszámolhatósága:

Amennyiben nem lehetséges (többé) meghatározni a munkavállalók ténylegesen felmerült költségeit, a Társadalombiztosítási Illeték Rendelet által meghatározott legalacsonyabb étkezésre és szállásra fordítandó összeget le kell vonni. Kizárólag a levonás után fennmaradó összeget lehet a minimálbér részeként tekinteni.

A Társadalombiztosítási Illeték Rendelet 2. szakasza a költségekkel kapcsolatban a következő levonásokat határozza meg:

Az étkezés költségeinek figyelembevételéhez havi 236 eurót kell levonni, a napidíjak egy hónapra esedékes összegéből.

A szállásköltségek esetében ez az összeg 223 euró.

Példa:

Egy munkavállaló 10 napig végez munkát Németországban, áprilisban és kap 10*45=450 euró napidíjat erre az időszakra. Amennyiben a napidíj egyéb kiadások mellett a szállás és étkezés költségeit is hivatott fedezni, az egész hónapra 459 eurót kellene levonni a Társadalombiztosítási Illeték Rendelet értelmében. Az adott példában a 459 euró 10/30-ad részét kell levonni a 450 euróból (1/30-ad részt naponta). 459/3=153; 450-153=297.

297 euró a minimálbér része!

Osztrák minimálbér számítás:

A költségtérítések, mint pl. élelmezési/napi díj, melyeket a kiküldetés során keletkezett kiadásokra fizet a munkaadó, alapvetően nem számíthatók hozzá a fizetéshez. Itt nincs szó, a kiküldött külföldi munkavállalók hátrányos megkülönböztetéséről, az osztrák dolgozókkal szemben, mert az osztrák kollektív szerződésekben is szerepelnek olyan költségtérítések, melyeket az osztrák munkaadó a fizetésen felül ad a dolgozóknak.

A külföldi jogszabályok szerint a kiküldöttnek járó és kifizetett költségtérítések (élelmezési/napi díj) részleges beszámítása akkor fogadható el, ha ez az összeg a 26,40 eurót meghaladja. (a sofőr napi kiadásainak egy része beszámítható, amennyiben a magyar előírások szerint élelmezésre/napidíjra 26,40 eruónál több adható)

A továbbiakban abból indulunk ki, hogy az élelmezésre kifizetett összeg egy napra ill. 24 órára szól. A 24 órán felüli időre az Ausztriában ledolgozott és kifizetendő munkaórák után a teljes bér 1/12 része számítható hozzá a kifizetéshez. Ha Ausztriában ½ óra a kifizetendő munkaidő, akkor a fél óra feletti résznek az 1/12-ed fele, vagyis 1/24-ed rész számolható fel. Legfeljebb 12, Ausztriában teljesített és kifizetett munkaóra után az egy napra (24 órára) eső élelmezési költségek ezen a módon „fel lettek használva”. Amennyiben a külföldi jogszabály szerint egy újabb 24 órás időszakra újabb élelmezési díj adható, akkor az előbbiek szerint kell annak a beszámítását is elvégezni.

Ezen kívül a bérszámfejtőnek tudnia kellene, hogy mely tagországokban kell loco és kabotázs fuvarozás esetén minimálbért fizetni, és mely tagországokban kell csak kabotázs fuvar esetében minimálbért fizetni.

A következő ilyen nehézség, hogy ezen minimálbérek órabérben fizetendők, de sajnos a sofőröknek már annyi iratot kell vezetniük, hogy a menetlevélen, nem percre pontosan, vagy sehogy nem vezetik a határátlépések idejét. Ezen kívül, ha még vezetik is, az órabér csak a vezetési és egyéb munkavégzés idejére adható, tehát akkor még a tachográf kártya adataiból le kell ezeket az időket szűrni, és összesíteni, hogy percre pontosan megállapítható legyen a minimálbérrel fizetendő órák hossza.

Ez egy őrült manuális munka, ráadásul a bérszámfejtők, könyvelők a tachográf kártya adatokkal nem tudnak mit kezdeni, mivel kiértékelő programmal nem rendelkeznek, amivel riportokat, vagy jelenléti íveket tudnának generálni.

Kiértékelő program

Ezen javítottunk mi és stratégiai partnerünk az iData Kft. aki nyomkövetéssel foglalkozik. A mi kiértékelő programunk összeköthető a nyomkövető rendszerrel, ahonnan megkapjuk a percre pontos határátlépési adatokat, és ezek után mi a tachográf adatokat szűrjük ezen időszakokra és tagországokra lebontva. Így digitálisan és félautomata módon, percek alatt megkapjuk tagországonként, hogy mennyi munkával töltött ideje van a sofőrnek, és utána már csak azt kell beállítanunk, hogy ezen határátlépések közül melyekre kell az adott tagország minimálbérét is megfizetni.

Így a bérszámfejtő egy konkrét óra percet kap tőlünk és csak a minimálbér óradíjával kell felszorozni, és az elszámolhatósági képlettel megállapítani mi az, ami a napidíjból elszámolható és mi az, ami nem, és ezek után MNB középárfolyamon átszámítani és bérszámfejteni.

Ugyan így tudjuk szűrni a napidíjak mértékét is és az elszámolható órákat, sőt egyből a napidíj mértékével az összeget is meg tudjuk adni, így időt spórolunk a bérszámfejtőnak.

A fent közöltekből, sajnos egyenes arányban következik, hogy az a könyvelő vagy bérszámfejtő aki ezekkel a különös rendelkezésekkel nincs tisztában, soha nem fog tudni pontos és szabályos bérszámfejtést készíteni, és folyamatosan az ő feje felett és a cég feje felett is ott lesz a költségvetési csalás lehetősége, vagy a NAV és/vagy a Munkaügyi Hatóság bírságának a lehetősége. A cikkben nem tértem ki minden lehetőségre és hibára csak a főbb hibákat és hiányosságokat vettem számba, melyek a legsúlyosabbak.

Ha kérdésük van, tegyék fel megjegyzésben vagy keressék szakértőnket,
aki a szerző a Tachocenter szakmai vezetője.