A digitalizáció 6 legfontosabb szabálya az ellátási láncokban

Az üzlet digitális fejlődési iránya melletti döntéssel a cégvezetők új „kapukat” nyitnak. Könnyebben tudják előre látni az ellátási láncokkal kapcsolatos szükségleteket, valamint helyes stratégiai döntéseket tudnak hozni. Az ellátási láncok kezelésére egyértelmű hatással van az internet olyan eszközökkel, amelyek segítik a szállítás gördülékenyebbé tételét és a raktározást.

A digitális kezelés kiterjedhet arra is, ami összefügg a beszerzéssel, a készletellenőrzésre, és mindeközben korlátozhatja az egyre költségesebb munkaerőfelvételt is. A program azonban több, mint egy kockázatelemzést rögzítő és biztosító, szimulációkat végző rendszer. Lehetővé teszi a gyártók és a logisztikai operátorok számára az ellátási láncokban esetleg jelentkező kockázatok tudatosítását és a zavarokra való felkészülést.

Az elemzők megfogalmazták a kulcsfontosságú alapvetések listáját a digitális technológia alkalmazásával kapcsolatban az ellátási láncokban. Véleményük szerint ezek a kezelés alapvető elemei, és egyértelműen úgy lehet a legjobb eredményt elérni, ha valamennyit egyszerre alkalmazzák.

1. Integrált tervezés

A digitális eszközöket az ellátási lánc látszólag nagyon is különböző elemeihez használják, mint a beszerzés tervezése vagy a szállítás, de a forgalmazásra, a fuvarok szervezésére vagy a kiszállítási időpontokról való tájékoztatásra. A lényeg az, hogy mindezen megoldásokat egy rendszerbe lehessen koncentrálni, egy összekapcsolt platformot létrehozva ezáltal. Csak akkor lehet teljes mértékben specifikusan kihasználni minden megoldás lehetőségeit és optimálisan megtervezni a tevékenységet, hogy a megfelelő terméket juttassuk el a végfelhasználóhoz megfelelő időben.

2. Hálózatba kötött ellátási lánc-platform

A tervezéshez szolgáló megoldások összekapcsolásának értelmére csak akkor derül fény, amikor maga a lánc már működik. A hibás kereslet-előrejelzések vagy a hiányzó alkatrészek veszélyeztetik az ellátási lánc megvalósítási folyamatát, mivel szabály szerint sok folyamat egymásra épül.

A felmerülő problémák gyors megoldása és azok következményeinek minimálisra csökkentése során hatalmas jelentősége van az információcserének. A belső és külső adatok bekapcsolásával a digitális platformok fő ellenőrző és követő eszközzé válnak az ellátási lánc minden szereplője számára: elkezdve a szállító általi átvételtől befejezve az ügyfélnek való kiszállításig – emelik ki a Lila Logistik elemzői, hozzátéve, hogy a kommunikáció, a felügyelet és az irányítás például felhő alapú rendszeren keresztül is történhet.

Ez több rendszert is összekapcsol, amely állandó (valós idejű) áttekintést ad a folyamatokról, és az esetleges hibák, pl. a kiszállítási fázisok túllépése esetén lehetővé teszi a gyors reakciót. Véleményül szerint csak akkor, amikor az integrált platform működni kezd, kerül sor a tervezéssel kapcsolatos ráfordítás csökkenésére, és keletkezik hozzáadott érték.

3. A piac és beszállítók előrelátó elemzése

A racionális kezelés számára kulcsfontosságú a megfelelő előrelátás. Azért, hogy az események előre látása optimálisan történjen, elengedhetetlen a beszállítókkal való együttműködés és a potenciáljuk kihasználása. A logisztikusok szerint a beszállítókat be kell vonni az ellátási láncok tervezésébe, őnekik is meg kell győződniük a digitális kezelés értelmességéről. Támogató elemként lehet kezelni az elektronikus dokumentáció általánossá tételét, különösen az ilyen formában való szerződéskötést.

4. Intelligens raktárak

Nincs lehetőség az ellátási láncok intelligens kezelésére, ha nem kezd el működni az ún. intelligens raktár, ami lényegében a raktár kezelésének automatizálását jelenti. Az SKU-k számának növekedésével és a just-in-time rendszerű megrendelések iránti igény növekedésével az évtizedek óta alkalmazott „ember az áruhoz” megrendelés-összekészítési rendszer már nem fog működni (hasonlóan az e-commerce ágazatban), és a raktár, ahol a kiszolgálás kézzel történik, vesztes pozícióba kerül.

Az automatizálás eredményének a termelékenység és a kezelés hatékonyságának a növekedése kell, hogy legyen, és egyúttal a személyzet iránti igény csökkenésének. Az ellátási láncra hatással van az esetleges hibák kockázatának radikális csökkentése is, aminek kedvez a raktári tevékenységek automatizálása. Például az ügyfél megrendelésének beérkezése után a válogató robot összekészíti a megrendelt termékeket, és továbbítja őket kiküldésre. Itt egy újabb robot működik, amely becsomagolja a termékeket, és berakodja őket a korábban már lefoglalt járműbe… Az operátorok megerősítik, hogy az automatizált raktárakkal rendelkező cégek gyorsabban teljesítik a szállításokat, és a megrendelések összekészítésének pontossága nagyobb. És emellett kevesebb fizikai munkát kell végezniük.

5. Gyors reagálás

Nincs hatékony digitális kezelés, ha nem vagyunk képesek garantálni a rugalmasságot és a gyors reagálást. Ez különösen fontos azokban a helyzetekben, amikor a kereslet nem rendszeres és nehezen előre jelezhető, aminek eredménye lehet a túlméretezett készlet.

A hagyományos módszerek használatával a cégek egyre több időt fordítanak a visszáru-kezelésre, vagy az ún. „szűk keresztmetszetek” megszüntetésére. A sürgős esetekben reagálást gyorsító beruházások költségei gyorsan megtérülnek a megrendelésekre adott gyorsabb reakció formájában.

A szenzorok és az intelligens berendezések hatalmas mennyiségű adatot tudnak biztosítani az ellátási lánc követéséhez és felügyeletéhez, a gyártáshoz, a készletmozgatáshoz (tetszőleges helyen), a telepített berendezések állapotával és hatékonyságával, a szállítással és a raktárkészlettel kapcsolatban.

Az adatok lehetővé teszik a fejlett rendszerek számára a tervezés optimálását (APS), a változó valóság gyors azonosítását és a rá való gyors reagálást, méghozzá gyorsabban és pontosabban, mint korábban. Az elemzők már jelenleg is egészen gyakran sikerrel működő operációs forgatókönyveket készítenek a szállításra, ami egyszerű példa a szállítmányok megvalósításának digitális kezelésére:

– a teherautók menet közben automatikusan továbbítják az intelligens raktári rendszerüknek a saját pozíciójukat, és az előre látható célhelyszínre való érkezés idejét,

– az automatikusan lefoglalt rakodórámpa lehetővé teszi a gyors kirakodási folyamatot,

– közvetlenül a raktárban további tevékenységek zajlanak, és a szenzorok segítségével valamennyi erőforrás valós időben frissül,

– a vezető nélküli szállító rendszerek az árukat további közbülső lépések nélkül helyezik el, ezzel egyidőben minden adat automatikusan rögzítésre kerül a rendszerben.

6. Automatikus elosztás

A képzett munkaerő hiánya és a szállítmányok sűrűségének növekedése egyre jobban megnehezíti a megrendelések teljesítését. Az autonóm szállítóeszközök használata emiatt még mindig egyre jelentősebb. Ez jelenleg főként a belső szállító rendszerekre vonatkozik a raktárakban, ahol is vezető nélküli járművekről van szó, amelyek képesek a szállítást racionalizálni és az egyes tevékenységek végrehajtását felgyorsítani.

Sok esetben már ma beválnak a logisztikai vonatok (Mizusumashi). Az egyáltalán nem távoli jövőben biztosan megjelennek hasonló, autonóm közúti szállító eszközök. Egész egyszerűen „arra vagyunk ítélve”, hogy olyan jellegű eszközöket használjunk, mint az autonóm raktári járművek.